Nekünk laikusoknak is lejött, hogy amit látunk, az nem avíttas pékipari kézisor, hanem elejétől a végéig szigorúan szabályozott gyártási folyamat, aminek egyetlen lényege, hogy a víz és liszt keveréke még véletlenül se induljon erjedésnek, mert akkor a kovásztalan tészta kovászos lesz. Márpedig az egyiptomi kivonuláskor sebtében összedobott tésztának nem volt ideje megkelni. Ezért pészáchkor, az évezredekkel ezelőtti menekülésre emlékezve keletlen kenyeret, vagyis maceszt/pászkát fogyasztunk. Ahhoz, hogy ezt a lebutított kenyérfélét reprodukálni lehessen, ezernyi dologra kell odafigyelni.

A gyártási folyamat szigorú rituáléjának pattogós ütemet ad, hogy a macesz lapok előállítására legfeljebb 18 perc áll rendelkezésre. 18 perc soknak tűnik, de ha a teljes folyamat kézi erővel zajlik piszok gyorsan elszáll. Úgyhogy nagyon precízen és összehangoltan kell dolgoznia az egyes munkafázisokban résztvevőknek. Ha a pászka készítő brigád keze nem jár úgy mint a gép, akkor könnyen kifuthatnak az időből és akkor fölöslegesen dolgoztak: a tészta spontán megkel és selejtbe megy. Ennyi idő alatt keverni, gyúrni, nyújtani, alakítani és sütni kell. A tésztát kézről kézre adják és minden egyes fázist, illetve az egész folyamatot egy-egy ember állandóan szemmel tart, és hogy még véletlenül se adjanak ki kovászost a kezükből, a végterméket külön, egyenként is szemrevételezik.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kénytelen-kelletlen, duzzogva tudomásul vette az UEFA zártkapus büntetését, de a kötelező megbánáson kívül azóta sem sikerült valódi és üzenetértékű lépéseket tennie a magyar focit mérgező rasszizmus ellen. Pontosabban az látszik, hogy az MLSZ inkább brandépítéssel akar profilt tisztítani, amit magyar viszonylatban tényleg professzionális marketinggel támasztanak alá, csak hát a szar újracsomagolása nem egy hálás feladat - olyan hidegben és olyan gyenge válogatottal, mint ami tegnap volt pedig szinte lehetetlen.

A dologban az a kiábrándító, hogy hiába izmozott az MLSZ és bizonyította, hogy normálisan is lehet szurkolni, ha ismét a náciktól volt hangos minden a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Magyarország megítélése szempontjából sajnos lényegtelen, hogy az MLSZ milyen kulturált szurkolói klubot hozott létre, ha egyébként tőle függetlenül a stadion tövében tízezer torokból zengenek a náci rigmusok.

Nem is annyira a személyes nyavalyáink fontosak, azzal amúgy nem is untatnám az olvasóinkat, mert betegnek lenni a világ legtermészetesebb dolga. Inkább csak azért érdemes szót ejteni erről a témáról, mert az országváltás - különösen Európa-Ázsia viszonylatban - adott esetben a szervezetünk számára is tehertétel lehet. Ahogy megdolgoztatják immunrendszerünket az eltérő vírus és baktérium kultúrák, úgy a klimatikus és higiéniás viszonyok, a különböző ételek, a víz minősége, de akár a levegő összetétele is mind-mind olyan tényező, amihez hozzá kell szoknunk. Ha távoli országba indulunk vakációzni, reális kockázatnak tartjuk a fentieket, mert akár egy tíz napos nyaralást is megpecsételhet mondjuk egy komoly hasmenés.

A tel avivi járaton közlekedtetett géptípuson összesen egy tucat olyan ülés van, ahol a lábtér valamivel nagyobb, ezekre tényleg érdemes rástartolni, minden más hely ugyanolyan szűkös és ezen nem változtat, hogy amúgy az ablaknál vagy a közlekedőfolyosónál jobb ülni. A Wizz példája mutatja, hogy ebből is pénzt lehet csinálni. Azért, hogy a családunk biztosan egy kupacban legyen, mi is vettünk egy elsőbbségi jegyet (kb. 4 Euro), ami nem azt jelenti, hogy a jegyfoglalásnál megmondhatod, hogy pontosan hová akarsz ülni. Pusztán csak előbb szállhatsz be, így több variáció közül választhatsz. A könyöklést így sem úszod meg, csak az elején kevesebb emberrel kell bokszolni a jobb helyekért. Ha elsőbbségi jeggyel több helyet is foglalsz (mint ahogy mi tettük) attól még ugyanúgy meg kell küzdened a normál jeggyel beözönlő utastársakkal, hisz ők bárhová leülhetnek, csak a jószándékuktól függ, hogy hallgatnak-e rád. A rendszerszerű helyfoglalás mellőzése tehát ebben a formában inkább lehúzás kategória, mint korrekt megoldás. De mondjuk azt, hogy ez még a jóárasított repjegyért vállalható kényelmetlenség.

Az viszont már nem, hogy az előzetes helyosztás hiányában késik a gép, mert ez biztosan pénzbe kerül a légitársaságnak, amit a már említett excel táblázatban is feltüntetnének, akkor fix, hogy egészen más számok jönnének ki. Lehet, hogy Európán belül ez nem jelentős plusz költségelem, de a tel avivi járat más tészta. A potenciális utasok egy részének ugyanis speciális igényei vannak, amit én is nehezen tolerálok, de egy légitársaságnak illene figyelembe venni, már csak közgazdasági megfontolásokból is.

Az ortodox zsidó férfiak, de a hard core muszlimok sem ülnek nő mellé, ami vitán felül középkori csökevény, de mégsem nevezném csak egyéni szociális problémának. Ez egy kulturális adottság, amit a tel avivi járatot üzemeltetőnek előzetesen figyelembe kellene venni, hogy zökkenőmentes szolgáltatást nyújtson. Az ortodoxok bigott nőfóbiája miatt az ültetés bonyolódik, ergo kódolt a késés, ami veszteség a cégnek és garantált kellemetlenség az utasoknak - már, ha ez utóbbi számít a Wizznek, mert erről vannak kétségeim.

Esetünkben az történt, hogy két hullámban, normál tempóban felengedték az utasokat a gépre, akiket a szokásoknak megfelelően sztyuárdeszek köszöntöttek az ajtóban. Nagyjából a hivatalos indulás táján már úgy tűnt, hogy a gép megtelt és mindenki bevackolta magát, készen álltunk a felszállásra. De az ajtó még hosszú percekig nyitva volt, ekkor derült égből villámcsapásként megjelent a fedélzeten legalább 20-30, összetéveszthetetlen külsejű jesiva boher, akik a tömött gépen próbáltak helyet találni. Mindannyiunk pechére üres hely jobbára csak a középső székeken volt, hisz oda senki sem szívesen ül. Így viszont dupla akkora esélye volt annak, hogy egy hölgy mellett kellett volna helyet foglalniuk az ortodoxoknak. És mit ad isten, tényleg bejött a statisztika! A késve érkező ortodox csapatnak vagy a fele nem találta a helyét és mérgezett egérként fel-alá mászkált a folyosón, hátha valaki (értsd a lenézett nők közül valaki) megszánja őket és helyet cserél egy vállalkozószellemű utastárssal. Ilyen jótét lelkekből elsőre kevés akadt és bő fél órába telt, míg sikerült úgy sakkozniuk a pajeszos fiúknak, hogy nehogy kisértésbe essenek egy nő közelségétől. Mindeközben a légiszemélyzet - legalábbis számunkra, mezei utasoknak érzékelhető módon - semmiféle segítséget sem nyújtott, tájékoztatást nem adott annak érdekében, hogy ezt a helyzetet minél gyorsabban, mindenki megelégedésére rendezzék. Fél órán át eszükbe sem jutott, hogy moderálják a kialakult káoszt, inkább konfliktuskerülően bedobták a gyeplőt, hisz hely az van, aztán majdcsak mindenki leül egyszer. Ez a passzivitás nem magyarázható azzal, hogy a Wizz egy fapados és az árban benne van, hogy a légiutas kisérők bamba megfigyelőként viselkedjenek, csak mert 20-30 utas nem vett elsőbbségi jegyet, hogy még véletlenül se üljön "tisztátalan asszonyállatok" mellé.
Amúgy sem érthető a Wizz Air magatartása. Az üzletszabályzatuk szerint, ha az utas nincs a kapu előtt egy órával(!), akkor otthagyják. Hogy hol volt a 20-30 ortodox, nem tudom, de 150 utas rájuk várt a gépben és aztán miattuk kellett további fél órát vesztegelni, mert nem volt számukra elfogadható elhelyezés a repülőn.