A magyar köztudatban az él Izraelről, hogy “de hiszen ott lőnek!”. Most, hogy tényleg tűz alatt van az ország tovább erősödik ez a sematikus kép, miközben permanens feszkó ide vagy oda, Izrael köszöni szépen jól elvan. Sőt, gőzerővel azon dolgoznak, hogy “Start Up Nation”-ként kerüljön be a nemzetközi köztudatba. A dolog olyannyira mintaértékű, hogy még Magyarország is innen másolná a “start up ökoszisztémát”.
Az elmúlt napokban a híradások állandó szereplője a Vaskupola (Kipat barzel) rakétaelhárító rendszer, ami sikerrel semmisíti meg a lakosságot közvetlenül veszélyeztető hamaszos rakéták 90 százalékát. A Vaskupola látványos példája az izraeli innovációnak, de ez csak a jéghegy csúcsa. A hadiiparon kívül is rengeteg kutatás-fejlesztési projekt zajlik az országban, amelyek a hétköznapi polgári életben is érzékelhető termékeket eredményeznek. Ilyen például a USB pendrive vagy épp a Waze nevű közösségi navigációs rendszer, amit nem oly rég több mint 1 milliárd dollárért vásároltak fel. Mint látszik hihetetlen pénzeket lehet kaszálni egy-egy jó ötlettel, miközben minden ilyen bomba üzletre ezer elvetélt projekt jut. De van belőlük bőven! Izrael szerte garázscégekben, egyetemeken és multinacionális kutatási központokban folyamatosan ezernyi kisebb-nagyobb fejlesztési projekt zajlik.
Az izraeli politikai elit hamar felismerte, hogy nyersanyagokban szegény országként a tudásipar valódi kitörési pont lehet. A stratégia sikere részben mérhető az izraeli Nobel-díjasok számában is, de még inkább abban, hogy az állam mellett a befektetők sem sajnálják a pénzt kutatás-fejlesztésre (a rendszerről bővebben itt lehet magyarul olvasni). Kockázati tőke társaságok szállnak be jó ötletekbe és a világ legnagyobb multinacionális cégei nyitnak kutatás-fejlesztési központokat, akár egyszerre több ezer embernek is munkát adva. A kaliforniai Szilícium-völgy után Tel Avivban van a legtöbb sikeres internetes fejlesztő cég, amelyek közül többnek az amerikai NASDAQ-on jegyzik a részvényeit. Az évtizedes szisztematikus munkával fejlesztett tudásipar olyan nemzetgazdasági szintre jutott, hogy Izrael magát már egyenesen “Start Up Nation” ként márkázza, amire jó példa volt a tavalyi Elnöki konferencia is, amin volt szerencsém részt venni.
| Irigylésre, de mindenképpen másolásra méltó az izraeli kutatás-fejlesztési modell. Szerencsére a magyar kormány figyelmét is felkeltette az, amit Izrael letett az asztalra. Lassan, döcögősen, de valami elindult - tavaly ősszel már konferenciát is rendeztek Budapesten az izraeli tudásiparról és idén kamarában is volt rendezvény ugyanerről. Sőt, magyar fiatalokat is csábítottak, hogy belekostóljanak a tel avivi start up világba. Az ügyet felkarolta a Nemzeti Innovációs Hivatal és személyesen Korányi László elnökhelyettes, aki nagyon nyomja, hogy Magyarország kutatás-fejlesztés terén az izraeli útra lépjen, amit közelről ismer, mert 5 éven át volt diplomata Tel Avivban. | Teve mentes hírek  Ha szeretnél naprakész lenni az izraeli kutatás-fejlesztésben és kíváncsi vagy a legújabb tudományos sikerekre vagy internetes fejlesztésekre, akkor neked találták ki a No Camels hírportált és az ISRAEL21c honlapot, ahol minderről angolul olvashatsz. |
Személy szerint én nagyon drukkolok! Főleg mert nem könnyű a kiindulási helyzet, amit két imige filmmel szeretnék látványosan demonstrálni. 2009-ben készült a Budapest - Get Engaged nevű kisfilm, amit a Budapest Business Region mögött álló klaszter készíttetett, (amiről én azóta sem hallottam, de három éve nem is élek a magyar fővárosban). Szerintem szuper film, iszonyat jó zene, nagyon szép képekkel, kifejezetten gusztusos kivitelezésben. Magyarán vállalható, nem is véletlen, hogy lassan kétmillióan látták a youtube-on, dagadó kebellel én is kitettem anno a Facebookon.
A másik spotot 2013-ban készítették az Izraeli Külügyminisztérium megbízásából. Ez is profi munka, lendületes, célra törő, jól szolgálja az országimázst, bár alig háromszázezren látták a youtube-on.
A két film alapötlete ugyanaz: mutassuk be azokat a fejlesztéseket, amelyek az országunkhoz köthetők és büszkék vagyunk rá, mindezt szép nőkkel, mert úgy mindent el lehet adni. Az izraeliek például a filmecske végén Bar Rafaeli szupermodellt vetették be, a magyar változatban “csak” a legendásan szép magyar nőket szerepeltették, mert még nem sikerült szupermodellt adnunk a világnak.
Ha túl vagyunk a szexista vonalon, akkor fókuszáljunk a lényegre: az izraeli filmben az elmúlt évtizedben született, világszerte ismert találmányok köszönnek vissza, olyanok, amiket Izraelben fejlesztettek. A magyar spotban ezzel szemben az utolsó magyar találmány az idén 40 éves Rubik-kocka, ezen kívül még fontos, de meglehetősen szakállas dolgokkal virítunk, köztük több olyannal, amelyeket magyar emberek külföldön alkottak meg (vajon miért…).
 |  |
Hogy érzékeltessem a problémám lényegét öntsünk tiszta vízet, pontosabban szódát a pohárba! A magyarok Jedlik Ányos nagyszerű 1826-os találmányával, a szódáva villantanak az image filmben, ami a büszkeségen kívül jól tudjuk, hogy semmit sem hoz ma már a konyhára. Ellenben az izraeli Sodastream ugyanabból a szikvízből minimális hozzáadott értékkel halálra keresi magát. Szóval tudom, minden összehasonlítás sántít, de akkor is az van, hogy míg Magyarország beleréved a dicső múltba, addig a világ elszalad mellette.
Na, hát én csak ezt szeretném üzenni azoknak, akiknek Izraelről csak az jut eszébe, hogy “ott lőnek”. Mert tényleg lőnek, csak közben gondolkoznak is, nem is akármilyen eredményességgel! Ha nekem nem hisztek, akkor nézzétek meg az Indexvideo "A jövő Izraelből érkezik" című tudósítását:
RSS Feed