mishpaha |
|
Ráchellel kettesben sétáltunk este hazafelé az óvodai záróbulijáról. Boldog volt és azt mondta nekem, hogy “Apa! Ez életem legjobb napja!” Én is vele örültem, éreztem, ahogy fogtam a kezét, hogy vele lebegek a föld felett. Aztán hirtelen megcsörrent a telefon és Zsófi mondta, hogy megtalálták a három elrabolt fiú holttestét. Egy pillanat alatt földhöz vágott a hír. Otthon a rendkívüli híradásokat bámultuk közösen és próbáltuk Ráchelnek elmagyarázni, hogy mi is történt. Nehéz ezt átadni, ha mi sem értjük, hogy hogy történhetett ez meg. Én még ma reggel is szinte kóvályogtam, mikor a gyerekeket óvodába vittem, annyira lesújtott a bestiális gyilkosság híre. Bíztam benne, hogy imáink meghallgattatnak és az elrabolt fiúk - így vagy úgy, de - élve hazakerülnek. Nem így lett. Most elmondhatatlanul dühös vagyok a gyilkosaikra, akiket szívből pokolra kívánok. De elrémisztenek azok is, akik a fiatalok holtestével igazolnák a saját bosszúszomjukat. Miért van az, hogy ha vadállatokról van szó, akkor tudunk távolságot tartani, ha vademberekről, akkor elillan a veszélyérzet? Még mindig nem fér a fejembe, hogy a három srácnak mi keresnivalójuk volt ott, ahová gyereket még kézenfogva sem viszünk, akkor sem, ha Isten parancsolatba adta, hogy újra benépesítsük az ígéret földjét. Nekem ilyen áron egy virágcserépnyi föld sem kéne, többet ér a gyermekeink élete. Mindennél többet ér. Ma minden izraeli családban előkerül a tragédia és tudom, szó lesz a három fiú haláláról Ráchelék óvodájában is, ahol sokféle kérdést fognak feltenni a gyerekek és még több válasz érkezik ezekre olyan óvónőktől, akik arra nevelik őket, hogy szeressék ezt az országot és annak polgárait, hogy ha majd arra kerül sor katonaként megvédjék a honfitársaikat. Szülőként csak abban reménykedem, hogy ha majd elengedem a gyerekeim kezét, akkor nekik már egészen más kérdésekre kelljen választ adniuk, mert már nem lesznek túszai a mostani politikai helyzetnek. Lebegjen ez a szemünk előtt, amikor együtt gyászoljuk Eyal Yifrachot, Naftali Fraenkelt és Gilad Shaart. Kapcsolódi cikkek:
2 Comments
Naményi Péter
7/1/2014 12:22:13 am
Szép, tartalmas, okos cikket írtál Ákos! Ja megy a nepneveles ovodaban ??errol beszelni?????kisse tulzo!!nekem mar az is sok minden heten holokaosztos storit vagy valami hazafias dolgot kell hallgatni altalanos iskolaban mar 5 6 evesen himnusszal negyetemben!!megy a nepneveles alt iskolatol fogvan.,nekem ez nem tetszik megmondom oszinten..,nem jon be ..,persze itt magyarban megha cimeres kokardas magyaros huszaros dolgot csinalsz es nagy magyarkodsz mar mashogy neznek rad..ja es himnuszt kene hallgatni mimden heten.,attol is herotom lenne !!,mellesleg meg tenyleg durva a gyilkossag de harom gyerek is felelotlen volt szerintem..elve israelben meg moban is huzos stoppolgatni mert barmilyen orultet kifogsz .,,na de israelben!!..,s Leave a Reply. |