mishpaha
  • Blog
  • Fotó
  • Magunkról
  • GY.I.K.

Jeruzsálem falai

1/31/2013

4 Comments

 
Januári vendégjárást kihasználva útnak indultunk Jeruzsálembe. Mivel édesapám és testvérem még nem jártak ott, ezért ez több volt, mint egyszerű városlátogatás. Valahogy így próbáltam bevezetni őket abba, hogy mi van a városfalakon túl.
Jeruzsálem az a gyönyörű "nő", akit mindenki meg akar szerezni, de kevesen tudnak együtt élni vele. Én is valahogy így vagyok vele: jobbára távolról imádom, viszont ritkán megadatik, hogy közel kerüljek hozzá. És ennyi elég is belőle.
Picture
Aki járt már Jeruzsálemben, annak éreznie kell, hogy valami van a levegőjében. Talán maga az Isten, de ha személyesen nem is ő, akkor a hozzá szóló imák mindenképpen betöltik a teret. Ezek az imák megszépítik a várost, kicsit talán földöntúlivá varázsolják és elfeledtetik, hogy ez is csak egy metropolisz a sok közül. Ahol meglehet ott az Isten, de mégiscsak halandó emberek sokasága lakja, akik idejük nagy részében földhöz ragadtan élik az életüket. Ami azt illeti, az imák szent városához képest ez nem olyan fennkölt dolog. Persze semmi kétség, Jeruzsálem világraszóló látványosság, Izrael talán egyetlen európai szemmel értelmezhető települése, tele súlyos történelemmel, máig ható feszültséggel. Ettől piszok izgalmas és pont ettől rettentő élhetetlen.  
Picture
Jeruzsálemet mindenki magáévá akarta tenni, az erősebbje meg is kapta, majd szétdúlta a falait, hogy újakat építhessen a romokból és ez így megy évezredek óta. Aki erre járt, az hozzátette a magáét, szigorúan az örökkévalóság reményében, majd annak rendje és módja szerint eltűnt a történelem süllyesztőjében. Kivéve a zsidókat, de nekik sem volt maradásuk, kétezer éven át csak távolról vágyakozhattak az óhaza fővárosa után. Most újra zsidó kézben van Jeruzsálem, és ha széttekintünk a városon, akkor látjuk, hogy jó kezekbe került. Soha nem látott ütemben épül, szépül, fejlődik, persze felemásan, mert hát a közel-keleten vagyunk, ahol súlyos a történelem és máig ható a feszültség, ugye.
Jeruzsálem mindig falakkal körbevett, fontos hely volt, de pont e falak miatt nem nőhetett a végtelenségig. A falak adta korlátot nem is olyan rég, csak a XIX. században lépte át a város, de akkor is csak óvatosan. A ma  óvárosnak hívott központ hosszú évszázadokon át kiszolgálta a helyieket és megvédte attól az urbanizációs robbanástól, amin a jelentős nyugati városok a XIX. század végére túljutottak. (Gondoljatok csak bele, az első villamosvonalat csak 2011-ben adták át a városban!) Jeruzsálem egészen a II. világháború végéig valójában provinciális hely volt, ahová a zsidókon és a zarándokon kívül senki sem kívánkozott. Ugyan a XX. század elejére valódi élet költözött az óváros falain kívül is, de Jeruzsálem csak 1948-tól, a modern Izrael megalakulásával kezdte valóban kinőni magát, az igazi látványos fejlődésre pedig egészen 1967-ig kellett várni. Izrael a hatnapos háború nyomán terjesztette ki fennhatóságát az óvárosra (benne a Siratófallal) és Kelet-Jeruzsálemre.

Jeruzsálem virtuális urai

Picture
Kevesen tudják, hogy Jeruzsálemhez a magyaroknak is van némi köze. II. András a kereszteshadjáratok nyomán - más európai királyokhoz hasonlóan - felvette a "Jeruzsálem királya" virtuális címet, amit a magyar uralkodók később is büszkén viseltek. 1869-ben Ferenc József látogatást tett a szentföldön, így Jeruzsálemben is. A királyi vizit nyomán a Via Dolorosa mentén vendégházat nyitott az osztrák-magyar monarchia. A ma már csak osztrák fennhatóság alatt álló intézmény bejáratánál és díszes kápolnájában ott díszeleg a koronás nagy magyar címer.
Az egyesítés révén újra összenőtt az, ami összetartozott, bár a megosztottság mind a mai napig egyértelműen kitapintható.
Azóta csendes demográfiai versenyfutás zajlik a város arab és zsidó polgárai között. Jeruzsálemben azokban az időkben is mindig éltek zsidók, amikor a város urai mások voltak. A zsidók számossága akkor vált fontossá, amikor létrejött Izrael és Jeruzsálemet jelölte ki fővárosának. Érthető módon az izraeli kormányok számára azóta létkérdés, hogy az ország fővárosában többségben legyenek a zsidók. (Ha jobban belegondolunk, akkor az egész nyugati világnak is ez az érdeke, mert így egészen biztos a keresztény szent helyek biztonsága, ami mondjuk muzulmán felügyelet mellett kérdéses volna.) A dolog azért ilyen problémás, mert Izrael hiába annektálta Jeruzsálem keleti felét, ha ezzel legalább háromszázezer arabra is szert tettek, akik (többségében muzulmánok és) finoman szólva mérsékelten lojálisak hozzá és úgy általában a nyugati értékek iránt. Jeruzsálem birtoklása egyben erős matekfeladvány is - Izrael pozitív szaldójához különböző urbanisztikai megoldásokhoz és politikai trükkökhöz folyamodtak, amelyek nem egyszer inkorrekt gyakorlati lépésekhez vezettek csak, hogy biztosított legyen a zsidó többség.
Az alap - nehezen feloldható - ellentmondás, hogy Izrael mindenáron birtokolni akarja Jeruzsálem teljes egészét, de valójában púp a hátára a város keleti felében élő nagyszámú arab népesség. Izrael, hogy mindenáron igazolja igényeit a teljes szent városra, bámulatos városépítési programot hajt végre. A zsidók lakta Nyugat-Jeruzsálem dinamikus fejlesztése mellett, a város határain belül és kívül kelet felé is terjeszkedik.
Picture
A kék foldok a zsidó települések, a zöldek az arab lakta területek. A zöld vonal az 1967-es határokat jelöli.
Ez az a téma, ami a világ híradóiban úgy jelenik, meg, hogy "…válaszul az izraeli miniszterelnök újabb n számú lakás építésére adott engedélyt". És ne legyenek kétségeink, amire engedélyt adnak, az fel is épül… Ez a folyamat meglehetősen előrehaladott állapotban van, még nem befejezett, de szerintem gyakorlatilag már visszafordíthatatlan. A rendkívül tagolt domborzati viszonyokból következően a városmagtól távolodva patchwork szerűen váltják egymást a Jeruzsálem által utolért arab falvak valamint a városhoz biggyesztett friss zsidó negyedek és (egyelőre) önálló telepek. Azért, hogy az előbbiek semmiféleképpen se, az utóbbiak viszont mindenképpen a város közigazgatási határain belül legyenek valójában életidegen, cikk-cakk határokat húztak. És mivel Jeruzsálem valamiért történelmileg vonzódik a falakhoz, ezért sok helyütt magas betonkerítésekkel jelölik ki, hogy ki hová tartozik.
Nagyon nem jó ez így, de az elhatárolódásnak más, kézzelfoghatóbb indoka is van, ez pedig a biztonság. Akárhogy is nézzük, az együttélésnek mégiscsak különös formája, ha időnként buszokat és éttermeket robbantok fel. A Jeruzsálemet kelet felől elhatároló védelmi rendszer otromba dolog, de működik - megvéd a terrortól, viszont ellehetetleníti, hogy Jeruzsálem ne csak papíron, hanem valóságban is egyesüljön.
A Jeruzsálembe látogató átlag turista mindebből mit sem vesz észre. Biztonságban felkeresheti a szent helyeket, nyugodtan vásárolhat az arab piacon és megihat egy kévét a város zsidó negyedében. Aki így tesz élvezni fogja Jeruzsálemet, de vajmi keveset fog megérteni abból, ami körülveszi. Ha olyanokkal kísérhetek el Jeruzsálembe, akik még nem jártak ott, mindig megpróbálom bemutatni a szent város árnyas jelenét. Nem azért, hogy elriasszam őket, hanem azért, hogy megértsék miért olyan fantasztikusan izgalmas hely Jeruzsálem, miért oly fontos évezredek óta tucatnyi civilizációnak. Ezt nem mindig egyszerű előadni, de aki nyitott, az rögtön ráérez Jeruzsálem ízére.

Kapcsolódó cikkek:

  • Járnak a jeruzsálemi villamosok
  • Tiul 2. - Jeruzsálem
  • Izrael magyar arca
4 Comments
Zsoozsy
2/16/2013 04:31:48 am

"Jeruzsálem világraszóló látványosság, Izrael talán egyetlen európai szemmel értelmezhető települése" - ezt most tényleg komolyan írtad...? Mert szerintem Jeruzsálem kb. minden, de ez pont nem... Akkor már akár Tel Aviv, akár Haifa mennyivel európaibb már, nem?

Reply
szerző
2/16/2013 03:36:38 pm

Jeruzsálemnek van történelmi belvárosa, ami nagyobb egy futball pályánál. Ebből következően van történelme is, ami mondjuk a száz éves Tel Avivhoz képest biztos, hogy előny. Vannak elhatárolt negyedei, amik ugyancsak európai hatást kölcsönöznek a városnak. Tel Aviv a bauhaus miatt tényleg úgy néz ki, mint ha Buda volna, de a város szerkezete decentralizált, Tel Aviv a térség központja, de magának a városnak nincs belvárosa. (A felhőkarcolókkal pedig inkább egy amerikai nagyvárosra hajaz, mint egy tradícionális euprópaira.) Haifa személyes kedvencem, de annak még annyira sincs belvárosa, mint Tel Avivnak és ami van, azt is szétverték. Amire te gondolsz az inkább az életvitel, abban igazad van, hogy Tel Aviv és Haifa életstílusában európaibb, mint Jeruzsálem.

Reply
G
5/28/2014 12:12:33 am

El a kezekkel Haifáról az az én kedvencem. Haifa belvárosát folyamatosan meg akarják építeni, ettől folyamatosan megszűnik. Viszont ettől még mondjuk Tel-Aviv a tengerparti sétánnyal együtt ha nem is európai léptékű főváros, de simán hozza egy átlag tengerparti város szerkezetét.
Jeruzsálem más tészta, ebben igazad van, és tényleg ez éri el egy európai főváros szintjét, nekem kimondottan bejön a villamospálya mentén létrejött sétálóutca. Ez hiányzik Tel-Avivból, egyszerűen nem terveztek bele belvárost. Viszont a Namal környéke előbb-utóbb szép szórakozó negyed lesz...

Reply
G
5/28/2014 02:22:20 am

Ami a biztonsági falat illeti, nem értek vele egyet, de tény, hogy mióta megvan sokkal jobb lett a közbiztonság, sokkal nyitottabbá vált Izrael és sokkal közelebb van egy normális társadalomhoz. Ugyanakkor gáz, hogy mindezt sci-fiket idéző falak oltalmában teszi. A telepek építése a megszállt területeken pedig az én szememben erősen határeset. Egy-két esetben védhetőnek tartom de alapvetően nem értek vele egyet. De tény, hogy anno Barak adott egy nagyon jó ajánlatot Arafatnak, amit utóbbi nem fogadott el. Ezzel bukott meg végleg a béke tárgyalások menete, amit azóta csak Saron és mostanában Kelly próbált menteni, de nem tud visszatérni a normális mederbe.
Sőt, mivel a fal védelmében egy egészen normális ország jött létre (már amennyiben 8 millió ember, egy fél-dunántúlnyi területen normális ország lehet) mostmár az izraeli társadalom sokkal kevésbé békepárti mint 15 éve...

Reply



Leave a Reply.

    Mottó

    Budapestről indultunk,
    Ein Gevben kötöttünk ki.

    A szerző ajánlja


    Géptemető
    Jeruzsálem falai
    Időzavar

    Gyászmenet
    Vörös kód
    Kineret 2. - Halhatatlan és haltalan halászok
    Áradat 1.
    És mégis mozog a föld!
    Barca békemisszó 1.
    Erotikus fröcsögés
    Miért éppen Izrael?

    Legfrissebbek


    14940
    Tárgytalanul
    Órvosi eset 9. - Számtalan kaland
    20 éve Izrael-fertőzésben
    Csendes veszteségeink
    Hétköznapok a hátországban
    Az alagút vége
    Haverilag 7. - A leghosszabb 30 másodperc
    Biztonsági jelentés
    És erről van lövésed?
    Haverilag 6. - Szomszédom a Hamasz
    Mondiál a kibucban
    Kitáblázva
    Haverilag 5. - Csakazért is zsidónak lenni...
    Akko és most
    Gyümölcskosár
    Hiába imádkoztunk, de a remény hal meg utoljára
    Guruló generációk
    Nemzeti példa és tragédia
    Vak pali
    Orvosi esetek 8. - A száguldó doki
    Könyvajánló
    Szedd magad az aknamező szélén
    Oroszlánkirálynő
    Fontos közlemény
    Ünnepsoroló 22. - Nyerő tánc
    Amikor apa vér ciki
    Nyerő rókalányok
    Blog menü
    Turista hullám
    Békésen esik
    3 év


    Visszatekintő

    Halhatatlan és haltalan halászok
    Picture
    Nem vagyok valami jártas az Újszövetségben, de az köztudomású, hogy Jézus számtalan cselekedete kötődik a Kinerethez és környékéhez. Ezekről sok helyütt lehet olvasni, mint ahogy arról is, hogy tanítványai közül legalább négy a tavon dolgozó halászok közül került ki. Az ő kései utódaik a jó fogás reményében manapság Ein Gevből hajóznak ki. Blogunkat örvendetesen sok keresztény barátunk is követi, húsvét alkalmából elsősorban nekik szeretnénk kedveskedni a kinereti halászatról szóló posztunkkal.

    Archív

    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013
    September 2013
    August 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    April 2013
    March 2013
    February 2013
    January 2013
    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012
    December 2011
    November 2011
    October 2011
    September 2011
    August 2011
    July 2011
    June 2011
    May 2011

    Kategóriák

    All
    Beilleszkedés
    Biztonság
    Biztonság
    Előkészület
    Előkészület
    Haverilag
    Hétköznapok
    Hétköznapok
    Időjárás
    Időjárás
    Kocsi Mesék
    Környék
    Környék
    Közélet
    Közélet
    Közlekedés
    Közlekedés
    Neumann Gábor
    Orvosi Esetek
    Otthonunk
    Sport
    Személyes
    Személyes
    Szokások
    Szokások
    Szolgálati Közlemény
    Szolgálati Közlemény
    Tanulás
    Tanulás
    ünnepsoroló
    ünnepsoroló
    Utazás
    Utazás

    Picture

    RSS Feed


Ez a Kramer-Nagy család blogja ©