mishpaha
  • Blog
  • Fotó
  • Magunkról
  • GY.I.K.

Orvosi eset 5. - A sebészet és az arab nyelv rejtelmei

10/19/2012

0 Comments

 
Nem kevés bürokratikus hercehurca és egy különbözeti államvizsga után, nehezen bár, de sikerült január 1-vel munkába állnom Porián, az ein gevi lakásunkhoz legközelebb eső kiskórházban. Az Orvosi esetek sorozat következő részeiben kórházi élményeimről számolok be.
Izraelben a diploma megszerzése után a friss orvosok még nem kapnak orvosi engedélyt, pecsétet. Kötelesek egy éven át a sztázsnak becézett klinikai rotációs gyakorlatot is teljesíteni. Diploma már a kezünkben, felelősségünk és jogosultságunk egyenlő a nullával. Ez egyaránt jó és rossz. A hibákért nem mi felelünk, de ennek megfelelően nem is bíznak ránk túl sok olyat, amit elronthatunk és súlyos következményekkel jár. Mit csinálnak a fiatal orvosok ez alatt az egy év alatt? Egy, két maximum három hónapot töltenek egy adott kórházi osztályon és "segítenek" az orvosoknak. Magyarul elvégezzük a kulimunkát. Kora reggeli vérvételek, beteg felvételi lapokat és zárójelentéseket írunk, betegeket kérdezünk ki és vizsgálunk meg, egyéb adminisztratív teendőket látunk el. Emellett, hogy az élet ne legyen unalmas, havonta négy éjszakai ügyeletet is vállalnunk kell, legalább egy hétvégi napot, ami azt jelenti, hogy reggeltől másnap reggelig kell a kórházban tartózkodnunk.
Mire megszoknánk az adott osztály szokásait, heppjeit, már megyünk is a következő rotációra, egy egész más osztályra, ahol a korábban összeszedett tapasztalatot lényegében dobhatjuk ki az ablakon. Mert ugye itt is, mint mindenhol a belgyógyászok utálják a sebészeket, a kardiológus hülyének veszi a sürgősségist, a gyerekgyógyászok pedig utálnak mindenki mást.
Picture
Beszélj héberül me' nyakon b@szlak!
De kezdjük az elejéről: Január 1-én munkába álltam, viszonylag gyenge héber tudással, de azért éhen már nem haltam volna. Két hónap sebészet gyakorlat állt előttem. Az orvosi csapat összetétele: fele-fele arányban arab és zsidó szakorvosok, 100% arab szakorvosjelölt, rajtam kívül az első hónapban három sorstárs sztázsos. Ebből egy arab, aki külföldön tanult, a héberrel még neki is voltak problémái, egy román lány, aki szintén nem volt perfekt héber, és szerencsémre egy helyi izraeli srác, azt hiszem tőle tanultam a legtöbbet az első hetekben. Sajnos a második hónapban ő már máshol folytatta a gyakorlatát. Alapjáratban mindenki nagyon kedves volt, velem is és általában is, mindig dicsérték héber tudásom, és segítettek a nyelvi nehézségekben. A szakorvosjelöltek egy része némileg szexista, ettől a témától elég nehezen lehetett elterelni őket. Ezen kívül egy dolog érdekelte őket: minél kevesebbet kelljen dolgozniuk. Legfeljebb a műtőbe szerettek tevékenykedni, az osztályos munkához nem igen füllött a foguk. Szerencsére minket, fiatalokat is le-leengedtek a műtőbe. Sőt, időnként még aktív résztvevők és nem csak passzív nézők lehettünk. Az osztályon, mint mindig igyekeztem minél hamarabb jóba lenni a nővérekkel. Több okból is. Egyrészt ők jobban ismerik a betegeket, jól beszélnek héberül, a technikai és adminisztratív dolgokban gyakorlottabbak, mint én vagy bárki más. A haverkodás egész jól sikerült, mert a mai napig kedvesen köszönnek rám és érdeklődnek irántam, ha összefutunk valahol.
Az első hetekben tehát arra fókuszáltam, hogy minél hamarabb olyan szintre hozzam a héberem - leginkább szakmai szókincsemet - hogy ne csak bambán nézzek ki a fejemből, mert azt sem tudom, miről van szó. Szerencsére itt Izraelben a szakmai héber félig angolul van. Tudom, ez elsőre hülyén hangzik, de így van. Az angol terminológiát mondják vagy egy az egyben angolul, vagy kicsit héberes végződéssel. Így már az elején is az esetek többségében tudtam legalább nagyjából, miről van szó. Felírtam magamnak rendszeresen az ismeretlen szavakat, rögzítettem, mit kell a beteg felvételi lapba írni, hogyan kell a zárójelentéseket megfogalmazni. Kötelező mondatok, kifejezések, amiket mindig fel kell tüntetni (ugyebár ezt a tudást csak a sebészeten alkalmazhattam, mert a következő rotáción már egészen más kötelező mondatokat és kifejezéseket kellett használni). Hétről hétre bővült a szókincsem, és ahogy már említettem, az első hónapban ott volt segítségemre Ron, az izraeli sztázsos srác, aki mindig kedvesen átnézte, mit írok. De más jellegű nyelvi problémákkal is szembesülnöm kellett.
Mind a betegek, mind az orvosok, mind a nővérek elég nagy százaléka arab, ezért értelemszerűen elég sok arab beszédet hallok. Ez önmagában még nem gond, legalább egy kis arab nyelvtudást is felszedek. Nagyobb probléma, amikor arab orvos kollégáim megfeledkeznek arról, hogy arabul beszélnek, miközben én is jelen vagyok. Az arab betegekkel vagy magán jellegű beszélgetésekben természetes, hogy az anyanyelvükön társalognak, de a szakmai kérdések már rám is tartoznak, márpedig általános, hogy ilyenkor sem váltanak át héberre. Ez sajnos a mai napig tényleg mindennapos "élmény", időnként jobban, időnként rosszabbul viselem. Az elején még nem tudtam, hogy reagáljak - szóljak, vagy ne, kimenjek látványosan a helységből, kezdjek el hangosan magyarul telefonálni? Egy ideig csendben mosolyogva tűrtem, aztán, ahogy héber tudásom gazdagodott, volt, hogy szóltam, bocsi, de én is jelen vagyok. A későbbiekben az összes választható megoldást kipróbáltam, felváltva alkalmaztam őket. Mindenesetre el kell mondjam, elég frusztráló nem érteni szinte semmit. A legviccesebb az, amikor a társaságban mégis van legalább egy ember (leginkább valamelyik magasabb rangú orvos), akiben van annyi tisztelet, és figyelmesség, hogy héberül beszél, ha én is jelen vagyok, és ennek ellenére arabul válaszol a többi orvos. Vicces egy olyan társalgás, ahol az egyik fő konzekvensen héberül, a többiek pedig arabul beszélnek - mindez persze Izraelben, ahol sokak szerint elnyomják az arabokat…


Ügyeletes halálok

A sebészet gyakorlaton voltak olyan orvosok, akik csak ügyeleteket vállaltak. Ilyet több okból választhat valaki:
  1. Van orvosi rendelője, általában nem szakorvos, aki az ügyeletekkel növeli meg a fizetését. Általában jó általános orvosi tudása van, magabiztos, nem halnak meg a betegek a keze alatt.
  2. Nincs orvosi rendelője, nem szakorvos, annyira hülye szegény, hogy még szakképzést sem végzett, és ez a kenyérkeresete, hogy éjszakai ügyeleteket vállal, ahol hajlandók őt fogadni. Veszélyes fajta, nem ért semmihez, ha betegként ügyeletben ilyennel futunk össze, jobban járunk, ha saját felelősségre távozunk, vagy bízunk a nővérek tudásában.
  3. Még nem szakorvos, a sztázs elvégzése után szakorvosjelölti státuszra vár, és ezalatt - hogy ne haljon éhen - ügyel. Lehet okos és buta is.
Nekem volt szerencsém mindegyik fajtával ügyelni. A második típussal szerencsére nem a legelején futottam össze, de így is a nővérek lélekjelenléte, és szakmai tudása segített át betegeket az éjszakán. Hozzá kell tenni, hogy az illető az átlagosnál is vallásosabb muzulmán és nem mellesleg láncdohányos volt, így nagyjából félóránként 30 percre elvonult imádkozni vagy dohányozni. Ebben az sem zavarhatta meg, ha valaki vért hány az osztályon. Minek sietni?! - úgyis megkapja a fizetését, ha a beteg szenved vagy meghal…
A sebészet két hónapja azért is telt el gyorsan, mert ahogy a blogban követhettétek, február elején megműtötték a térdem, így 2 hét betegszabit vehettem ki. A két hónapos gyakorlat így másfélre redukálódott. A következő részben a belegyógyászaton szerzett tapasztalataimat vesézem ki. Ha kíváncsi vagy mitől készültem ki és hogy lettem vámpír, akkor azt a következő részben megtudod.

A sorozat előző részei itt érhetők el

0 Comments



Leave a Reply.

    Mottó

    Budapestről indultunk,
    Ein Gevben kötöttünk ki.

    A szerző ajánlja


    Géptemető
    Jeruzsálem falai
    Időzavar

    Gyászmenet
    Vörös kód
    Kineret 2. - Halhatatlan és haltalan halászok
    Áradat 1.
    És mégis mozog a föld!
    Barca békemisszó 1.
    Erotikus fröcsögés
    Miért éppen Izrael?

    Legfrissebbek


    14940
    Tárgytalanul
    Órvosi eset 9. - Számtalan kaland
    20 éve Izrael-fertőzésben
    Csendes veszteségeink
    Hétköznapok a hátországban
    Az alagút vége
    Haverilag 7. - A leghosszabb 30 másodperc
    Biztonsági jelentés
    És erről van lövésed?
    Haverilag 6. - Szomszédom a Hamasz
    Mondiál a kibucban
    Kitáblázva
    Haverilag 5. - Csakazért is zsidónak lenni...
    Akko és most
    Gyümölcskosár
    Hiába imádkoztunk, de a remény hal meg utoljára
    Guruló generációk
    Nemzeti példa és tragédia
    Vak pali
    Orvosi esetek 8. - A száguldó doki
    Könyvajánló
    Szedd magad az aknamező szélén
    Oroszlánkirálynő
    Fontos közlemény
    Ünnepsoroló 22. - Nyerő tánc
    Amikor apa vér ciki
    Nyerő rókalányok
    Blog menü
    Turista hullám
    Békésen esik
    3 év


    Visszatekintő

    Halhatatlan és haltalan halászok
    Picture
    Nem vagyok valami jártas az Újszövetségben, de az köztudomású, hogy Jézus számtalan cselekedete kötődik a Kinerethez és környékéhez. Ezekről sok helyütt lehet olvasni, mint ahogy arról is, hogy tanítványai közül legalább négy a tavon dolgozó halászok közül került ki. Az ő kései utódaik a jó fogás reményében manapság Ein Gevből hajóznak ki. Blogunkat örvendetesen sok keresztény barátunk is követi, húsvét alkalmából elsősorban nekik szeretnénk kedveskedni a kinereti halászatról szóló posztunkkal.

    Archív

    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013
    September 2013
    August 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    April 2013
    March 2013
    February 2013
    January 2013
    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012
    December 2011
    November 2011
    October 2011
    September 2011
    August 2011
    July 2011
    June 2011
    May 2011

    Kategóriák

    All
    Beilleszkedés
    Biztonság
    Biztonság
    Előkészület
    Előkészület
    Haverilag
    Hétköznapok
    Hétköznapok
    Időjárás
    Időjárás
    Kocsi Mesék
    Környék
    Környék
    Közélet
    Közélet
    Közlekedés
    Közlekedés
    Neumann Gábor
    Orvosi Esetek
    Otthonunk
    Sport
    Személyes
    Személyes
    Szokások
    Szokások
    Szolgálati Közlemény
    Szolgálati Közlemény
    Tanulás
    Tanulás
    ünnepsoroló
    ünnepsoroló
    Utazás
    Utazás

    Picture

    RSS Feed


Ez a Kramer-Nagy család blogja ©