mishpaha
  • Blog
  • Fotó
  • Magunkról
  • GY.I.K.

Ez is Izrael

2/1/2012

7 Comments

 
_Eleddig finom hurráoptimizmus lengte át a blogunkat, még ha ezt itt-ott enyhe szarkasztikus humorral palástoltuk is. Na de most! Zsófi diplomahonosításának a történetével és munkába állásával új sorozatba kezdünk, amely bizonyosan árnyalja, amit eddig elétek tártunk izraeli életünkről. Nem kell megijedni, nem lett savanyúbb a szőlő, és nem a magyar panaszkultúra borította el az agyunkat hirtelenjében, pusztán úgy gondoljuk, hogy úgy teljes a kép, ha az izraeli valóság azon szeletével is megismertetünk benneteket, amit Zsófi a saját bőrén tapasztalt meg.
Ez is Izrael.


_Orvosi eset 1.

_A történetemnek sok tanulsága van, és nem csak orvosok számára. A doktori diplomám elfogadtatása és munkába állásom során számtalan nehézséggel kellett megküzdenem. Volt, ami bizonyára az én hibámból történt, volt ami a helyi hivatalok értetlensége, lassúsága okán, ugyanakkor azt gondolom, hogy az események egy része megelőzhető lett volna. A következő napokban három részben osztom meg veletek a tapasztalataimat.
_Az Izraelbe költözéssel (alija) kapcsolatos adminisztrációt a Szochnut intézi, ugyanez a szervezet az amely az itteni életkezdéssel kapcsolatos programokért felelős (lásd keretes). Aki Izraelbe akar költözni nem kerülheti el, hogy kapcsolatba kerüljön a Szochnuttal, amely szervezet a bevándorlók objektív számában méri a sikerét. Ezt a „darab szemléletet” saját bőrömön is megtapasztalhattam.
Picture
Lehetsz te bármekkora ász, Herzl-országában az is benne van a pakliben, hogy sorozatban rosszat dob a gép...
_Esetünkben a Szochnut flottul letudta a legszükségesebb adminisztrációt (jogosultság ellenőrzése, repülőjegy vásárlás, befogadási program stb.), ezen kívül megelégedett azzal, hogy strigulaként behúzzon minket is az alijázók sorába és kész. Kissé sarkítás, de azért lássuk be, hogy a Szochnut azzal egy percig nem foglalkozott, hogy az alijánk sikeres is legyen. Azaz lehetőleg a még Magyarországon megszerzett orvosi diplomám – és vele a tudásom – Izrael szolgálatába állíthassam és nem mellékesen minél előbb keresethez jussak és ne segélyből éljünk. (Ezt csak azért fontos tisztázni, mert van, aki szerint mi vakációzni jöttünk Izraelbe.)
_Aki azt hiszi, hogy bármilyen hivatal képes megoldani a problémáit az hibbant. A Szochnuttal szemben sem voltak túlzott elvárásaim, épp csak azt „kérem számon” rajtuk, amiért létrejöttek. Lehet, hogy hülye ötlet, de nagy segítség volna, ha néhány fő szakma esetében naprakész információkkal rendelkeznének arról, hogy milyen adminisztrációs kötelezettségei vannak az Izraelbe bevándorlónak, ha a saját szakmájában akar elhelyezkedni. Ez ugyanis egyáltalán nem evidencia, és a saját példámból tudom, hogy nulla helyismerettel kifejezetten bonyolult feladat. (A világ minden országában macerás az orvosi diploma elfogadtatása, csak máshol tárt karokkal várják a doktorokat...) Gyakran volt az az érzésem, hogy Izrael nem akarja, hogy itt praktizáljak. Pedig az elmúlt hónapok orvossztrájkja kapcsán mindenki számára nyilvánvalóvá vált a szakemberhiány, amit leggyorsabban külföldön végzett doktorokkal lehet orvosolni.
_Az alijázók legtöbbje héber tudás nélkül érkezik az országba, amit az ulpánon pótolhat. Ez szép és jó, csakhogy bizonyos szakmák esetében az elfogadtatás nem egy papír leadásával oldódik meg, hanem hosszabb procedúra, amit érdemes még otthon előkészíteni és rögtön a megérkezés után elkezdeni, mert csak így van esély arra, hogy az ulpán végeztével (és a letelepedési segélyek „kifutásával”) minél hamarabb munkába állhasson. Azonban az ügyintézést nem csak a helyismeret, hanem a nyelvtudás hiánya is nehezíti. Az izraeli hivatalnokok legtöbbje csak és kizárólag az anyanyelvén hajlandó és tud beszélni (ez Magyarországon sincs másképp), a szükséges tájékoztatók, és űrlapok is általában csak héberül érhetők el (elvétve angolul is), ezeket héber nyelvű internetes oldalakon megtalálni még a Google translate-tel is kész rémálom... Ha telefonálsz nagy-nagy mákkal esetleg magyarul beszélő ügyintézőbe futsz bele, de erre ne alapozzon senki.

Mi a Szochnut?

Picture

A Szochnut egy olyan hibrid szervezet, amely egyszerre mutat kormányzati és non profit jegyeket, de alapvetően hivatalként működik. Elsődleges célja, hogy az Izraelbe letelepedő zsidókat segítse, ami nagy és komoly feladat, elég ha csak azt nézzük, hogy az ország lakosságának közel fele még mindig Izraelen kívül született – ők mind a Szochnut közreműködésével kezdtek új életet Izraelben (mint ahogy azok felmenői is, akik már itt látták meg a napvilágot). A történelem úgy hozta, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan tömegeket kellett segítenie a Szochnutnak, amit másképp nem lehet, csak nagyüzemi módszerekkel. Hihetelten erőforrásokat mozgattak meg azért, hogy üldözött (és nem üldözött) zsidókat helyezzenek el Izraelben, illetve az itt élőknek emberhez méltó életkörülményeket teremtsenek. (Nincs a világon még egy ország, amely ilyen sokat tenne a honfitársaiért, a Szochnutnak ebben elévülhetetlen érdemei vannak.) Mostanra  megváltozott a helyzet – az alijázók mennyiség átcsapott minőségbe.
A kétezres években már szó sincs tömeges alijáról. Évente pár tízezer zsidó érkezik letelepedési szándékkal az országba, jelentékeny részük már nem a volt szovjet tagállamokból, hanem nyugatról, zömük kvalifikált vagy olyan tehetséges fiatal, akik a világszínvonalú izraeli felsőoktatásban szeretnének diplomához jutni. Az ő igényeik és elvárásaik értelemszerűen egészen mások, mint a ’90-es években érkezett egymillió orosz zsidónak volt, akik a szegénység és a szabadság hiánya üldözött el. A saját példánk alapján úgy tűnik, hogy a Szochnut nem vette észre ezt a minőségi változást. Csak azért nem nagyüzem már, mert kegyetlenül megvágták a költségvetését, ez azonban nem érintette a szervezeti kultúrát. A Szochnut képtelen ügyfélorientált szolgáltatást nyújtani, vagyis a „kuncsaftok” elégedettsége nem szempont, legfeljebb mellékes hozadék.

_ A Szochnut budapesti irodájában viszont értelemszerűen beszélnek magyarul – itt nagyon helyesen előzetesen felmérik az alijázók szándékait, tudását vagyis egészen behatóan megismerik, így tudják azt is, hogy milyen foglalkozású az illető. Ha már így van, akkor szerintem nem lenne nagy vállalkozás a budapesti Szochnut részéről, hogy a konkrét esetek kapcsán felvegyék a kapcsolatot néhány minisztériummal, hivatallal és a későbbiekben félévente rákérdezzenek, hogy aktuálisan mi szükséges az elfogadtatáshoz, pontosan mely nyomtatványok kellenek, ezek honnan tölthetők le és vannak-e egyéb kritériumok stb. Akár ezeket a nyomtatványokat kinyomtatva az alijázó kezébe lehet nyomni, hogy figyelj te orvos/ügyvéd/vegyész/informatikus/állatorvos/atomtudós stb. vagy, ezeket kell majd kitöltened, ide és ide kell majd vinned, ezek és ezek a dokumentumok kellenek (héberül kell-e vagy angolul, milyen fordítást, hitelesítést fogadnak el stb.) Ami egy új bevándorlónak hosszú órák, és többszörös szívességkérés, az a Szochnutnak néhány perc böngészés és egy-egy telefon elintézése.
_ Orvosok esetében az „agyelszívásnak” azért van némi infrastruktúrája a Szochnutban is. Van egy „titokzatos” Michael nevű munkatársuk, aki azért kapja a fizetését, hogy a külföldről érkező zsidó orvosok útját egyengesse. Mármint minden munkatársa így tudja róla, ő viszont határozottan azon az állásponton van, hogy neki csak az orosz ajkú doktorokkal van dolga, mindenki mást gyorsan leráz – velem is így tett. (Ez milyen már??? Alapvető információkra lett volna szükségem tőle. Nem azt akartam, hogy intézkedjen helyettem, csak annyit kértem volna, hogy például héber tudásával segítsen két perc alatt megtalálni két olyan dokumentumot a minisztérium honlapján, amivel elvben ő nap, mint nap kell, hogy dolgozzon.) Ennek ellenére minden szochnutos kapcsolatunk folyamatosan ő hozzá irányított, ami a végén már kezdett tragikomikus lenni. Csoda-e ha hamar letettem arról, hogy a Szochnut segítségét kérjem...
_A következő részben szapulom még egy kicsit a Szochnutot, majd belekezdek vesszőfutásom igazi krónikájába, amiből kiderül, hogy a sokat szidott magyar bürokráciánál is van rosszabb.

Kapcsolódó cikk:

  • Sikeres vizsga
  • Orvosi eset 2.
  • Orvosi eset 3.
  • Orvosi eset 4.
7 Comments
Dóri
2/1/2012 05:13:46 pm

Ez borzalmas.

Reply
szerző
2/4/2012 03:56:55 pm

ó, ez még csak a kezdet volt :-)

Reply
Jelena
2/2/2012 02:44:46 am

velkám izrael...

a kelet europaiakat amugy nem igazán várják ide... én kifejezetten azt láttam, érzékeltem... lásd nefesh bnefesh és az angol sochnut oldalát sokkal inkább felszerelt...

ha kell bármi segitség, szólj

Reply
szerző
2/4/2012 03:59:40 pm

Nem véletlen, hogy az angolszászok kifaroltak a Szochnutból és megcsinálták a maguk Szochnut klónját. A Nefesh Bnefesh egészen jól működik, legalábbis angolszász ismerőseink áradoznak róla.

Reply
Jelena
2/4/2012 05:59:07 pm

Ja meg az angolszász ismerősök fene tudja hogy de mind jól élnek és arról panaszkodnak sokszor hogy milyen nehéz jó takarítónőt találni Izraelben (valós élményt!)

Judith
2/14/2012 12:23:34 am

Mindig úgy tudtam, hogy a Szochnut csak az alija pillanatáig gondoskodik a bevándorlóról, elvben a további sorsát a Miszrád HáKlitá kellene egyengesse, hisz nevében ott van a feladata...persze ők legalább olyan fantomszerűek sőt...márpedig ők aztán végképp nem magánszerevezet kategória...

Reply
Judith
2/14/2012 12:39:48 am

Amúgy bármely hivatalban vagy minisztériumban akárhány ügyintézővel, koordinátorral vagy akár felelőssel beszélsz annyifélét mond el olyan hangosn, mintha az lenne a szentírás, leírva szabályzatban nem sok van és az sem biztos, hogy érvényes holnap...ezért nem vállalhatja egyetlen épeszű sem a felelősséget, hogy szabályokat mondjon el Neked előre...erre csak ráfázni lehet...mindenkinek...ez az én 1o éves tapasztalatom...ráadásul sokszor személyes dolgok, szimpátia fönt abban, hogy kinek hogyan és mennyi idő alatt intéződnek az ügyei itt...

Reply



Leave a Reply.

    Mottó

    Budapestről indultunk,
    Ein Gevben kötöttünk ki.

    A szerző ajánlja


    Géptemető
    Jeruzsálem falai
    Időzavar

    Gyászmenet
    Vörös kód
    Kineret 2. - Halhatatlan és haltalan halászok
    Áradat 1.
    És mégis mozog a föld!
    Barca békemisszó 1.
    Erotikus fröcsögés
    Miért éppen Izrael?

    Legfrissebbek


    14940
    Tárgytalanul
    Órvosi eset 9. - Számtalan kaland
    20 éve Izrael-fertőzésben
    Csendes veszteségeink
    Hétköznapok a hátországban
    Az alagút vége
    Haverilag 7. - A leghosszabb 30 másodperc
    Biztonsági jelentés
    És erről van lövésed?
    Haverilag 6. - Szomszédom a Hamasz
    Mondiál a kibucban
    Kitáblázva
    Haverilag 5. - Csakazért is zsidónak lenni...
    Akko és most
    Gyümölcskosár
    Hiába imádkoztunk, de a remény hal meg utoljára
    Guruló generációk
    Nemzeti példa és tragédia
    Vak pali
    Orvosi esetek 8. - A száguldó doki
    Könyvajánló
    Szedd magad az aknamező szélén
    Oroszlánkirálynő
    Fontos közlemény
    Ünnepsoroló 22. - Nyerő tánc
    Amikor apa vér ciki
    Nyerő rókalányok
    Blog menü
    Turista hullám
    Békésen esik
    3 év


    Visszatekintő

    Halhatatlan és haltalan halászok
    Picture
    Nem vagyok valami jártas az Újszövetségben, de az köztudomású, hogy Jézus számtalan cselekedete kötődik a Kinerethez és környékéhez. Ezekről sok helyütt lehet olvasni, mint ahogy arról is, hogy tanítványai közül legalább négy a tavon dolgozó halászok közül került ki. Az ő kései utódaik a jó fogás reményében manapság Ein Gevből hajóznak ki. Blogunkat örvendetesen sok keresztény barátunk is követi, húsvét alkalmából elsősorban nekik szeretnénk kedveskedni a kinereti halászatról szóló posztunkkal.

    Archív

    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013
    September 2013
    August 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    April 2013
    March 2013
    February 2013
    January 2013
    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012
    December 2011
    November 2011
    October 2011
    September 2011
    August 2011
    July 2011
    June 2011
    May 2011

    Kategóriák

    All
    Beilleszkedés
    Biztonság
    Biztonság
    Előkészület
    Előkészület
    Haverilag
    Hétköznapok
    Hétköznapok
    Időjárás
    Időjárás
    Kocsi Mesék
    Környék
    Környék
    Közélet
    Közélet
    Közlekedés
    Közlekedés
    Neumann Gábor
    Orvosi Esetek
    Otthonunk
    Sport
    Személyes
    Személyes
    Szokások
    Szokások
    Szolgálati Közlemény
    Szolgálati Közlemény
    Tanulás
    Tanulás
    ünnepsoroló
    ünnepsoroló
    Utazás
    Utazás

    Picture

    RSS Feed


Ez a Kramer-Nagy család blogja ©