Izraelben vegyes kép él Magyarországról. A Kárpát-medencéből elszármazott zsidók hiába keltik jó hírét a magyaroknak, ha mostanában Magyarországból rossz hírek érkeznek. Az előző részben az Izraelbe szakadt magyarok megítéléséről írtam, most az izraeliekben élő Magyarország imázst próbálom bemutatni.
Szomorú de annyi év távlatából is a Magyarországról - és a magyarokról - alkotott képet a Holocaust alapozza meg. Az üldöztetésekben játszott magyar szerepvállalást errefelé nem lehet elmismásolni azzal, hogy "de a németek voltak". Magyarországnak nem bocsátottak meg, mert igazából bocsánatot sem kértünk. Nem úgy a németeknek, akiknek például a foci EB-n egyáltalán nem volt ciki szurkolni Izraelben.
A negyeddöntőn a német önkéntesek mellett, a fél kibucunk is a Nationalelfnak drukkolt. De az egyik sűrűn ismételt tévés reklámszpotban is egy német mezbe öltözött szereplő hirdette a helyi Mediamarktot. Mi meg ugye ott tartunk, hogy kifütyüljük a Hatikvát, és akkor ezzel mindent elmondtam a magyar országimázs itteni esélyeiről… Pedig a német példa is mutatja, nem lehetetlen egy ország átpozícionálása, csak őszinteség és még inkább akarat kell hozzá.
| Ahogy magyar árukkal, úgy magyar turistákkal sem nagyon találkozhatunk Izraelben, így esély sincs arra, hogy legalább személyes vonalon oldjuk a ránk nézve negatív történelmi képet. Magyarországról amúgy sem a jó hírek jutnak el ide - nem mintha egyébként olyan sok szó esne rólunk, sőt. Ha foglalkoznak is Magyarországgal, akkor az antiszemita jelenségek ütik meg a média ingerküszöbét. A Holocaust nap alkalmából például hosszasan szóltak az izraeli tévében az európai szélsőjobbról, benne a Jobbikról. |
|
Dzsobbik madzsális
Igaz tendenciózusan "dzsobbiknak" ejtve és az összeállítás alatt szinte végig olyan látványos utcai harcokat mutattak, amik nem Magyarországon történtek. Nem jó az ilyet látni, de még rosszabb, amikor ilyen manipulatívan tálalt hírek és kontextusukból kiragadott információk kapcsán a legváratlanabb pillanatokban nekünk szegezik a kérdést: "Te, most mi a fene van Magyarországon?" "Diktatúra épül?" "Csődbe jut az ország?" "Tényleg tombol az antiszemitizmus?". Ilyenkor jönnek az "igen, de" meg "azért nem teljesen így van" típusú válaszok, mert hát ki szeret rosszat mondani a saját hazájára, még ha igaz is? Sajnos egyre többször, egyre nehezebben esik a mundér becsületére kelni, főleg úgy, hogy személyes izraeli jelenlétünkkel is eleve igazolunk minden ilyen jellegű kérdésfeltevést. Hisz, ha tényleg olyan jó volna Magyarországon a helyzet, akkor mi a frászt keresünk Izraelben? A védhetetlen ellentmondást a legjobb indulattal sem lehet feloldani.
| A magyarokról alkotott kép tehát cseppet sem rózsás, de azért akad, amire büszkék lehetünk. Az egyik kereskedelmi tévén nagy sikerrel ment télen a "Futás a milliókért" című reality, amely több estén át magyar helyszíneken játszódott. Talán ennek nyomán is, de a nyári vakációnk során rengeteg izraelivel akadtunk össze Budapesten. A magyar fővárosnak egyébként is jó híre van, szeretik a magyar konyhát, a szép nőket, a kaszinókat és élvezik, hogy nincs arab kolónia, ráadásul viszonylag olcsók vagyunk nekik - mindez felülírja a fenti negatívumokat. | Szavak vannnak Sajnos kevés magyar látogat Izraelbe. Ennek ellenére néhányukkal összefutottam az ein gevi étterembe. Ugyan a forgalom elhanyagolható részét adják, de az étterem papírterítőjén magyar szavak is olvashatók, mint ahogy a szuvenír shopban is kapható izraeli útikönyv magyarul. Itt azért még gondolnak ránk.  |
Az olimpiai szereplésünk pedig kifejezetten tekintélyt parancsolt. Sokan gratuláltak nekünk egy-egy magyar aranyérem után, ami nyilván nagyságrendekkel kellemesebb, mint amikor a forint mélyrepülése miatt magyarázkodhatunk.
RSS Feed