Idilli, már-már paradicsomi helyen lakunk. De a békésen rohadó bunkereket és géppuska fészkeket látva ez nem volt mindig így. Megvan az oka, miért néz ki Ein Gev úgy, mintha Kis-Albánia volna.
Ein Gev sokáig kiemelt stratégiai jelentőséggel bírt a Kineret keleti partján, mint az egyetlen működő zsidó kolónia. Az 1937-ben alapított kibuc igazi előretolt bástya volt az államalapítást megelőző kifinomult sakkjátszmában. A későbbi határok meghúzása során az apró telep hivatkozási alap lehetett a Kineret feletti teljes ellenőrzés megszerzésére (lásd Tantaloszi szír kínok c. keretes írást). Akkoriban ugyan Ein Gev szomszédságában, a Kineret keleti partján több arab falu is volt, de ez nem zavarta a cionista stratégákat, azt pedig átmeneti kényelmetlenségnek tartották, hogy a kibucot szárazföldön nem, csak a hajóval lehetett biztonságosan megközelíteni. Ein Gev nem csak ezért volt problematikus. A település fölé magasodó Golán-fennsík miatt gyakorlatilag védhetetlen kivéve, ha felügyeled a 144 méter magas Szuszitát, mert akkor legalább van arra esélyed, hogy ideig-óráig feltarts egy közepes erősségű inváziót. Ilyen körülmények között vakmerőség volt ide költözni, de '30-as '40-es évek pionírjait ez inkább inspirálta, mintsem visszatartotta volna.
Amikor 1948-ban megalakult Izrael és kitört a függetlenségi háború az izraeliek igyekeztek bebiztosítani a térséget. Megszerezték a Szuszitát, illetve nem túl elegáns megoldásokkal részben távozásra bírták a Kineret partján élő arabokat. '48-tól annyiban komplikálódott Ein Gev helyzete, hogy immár izraeli határőr faluvá vált. Például ott, ahol mi most lakunk pár száz méterre már szír állások voltak. Évekig alacsony intenzitású határvillongások jellemezték a környéket, ami így leírva nem hangzik olyan vészesnek, de ha attól kell tartanod, hogy bármikor seggbe lőhetnek mindjárt beleborzongasz.
Lőtávolban Ein Gev
A kibuc biztonsági helyzete csak 1967-ben, a hatnapos háborút követően változott meg gyökeresen, amikor is Izrael megszerezte az ellenőrzést (többek között) a teljes Golán-fennsík felett. Azóta nyugalom és béke honol a vidéken.
Fegyverek és virágok
A nagy háborúknak és az elfeledett fegyveres csetepatéknak két máig ható következménye van a környéken és a kibucban. Izraeli stratégiai szempontból a legkiemelkedőbb változás, hogy gyökeresen átalakultak az etnikai viszonyok a Közel-kelet legnagyobb édesvíz tartaléka körül.
| Az agresszió-válaszcsapás-totális háború spirál közepette '67 után hírmondóban sem maradt arab település a Kinneret partvidékén. Szerencsétlen helybéli arabok vagy maguktól mentek, vagy kitessékelték őket, mint nemzetbiztonsági kockázatot - nyilván nem függetlenül a terrorcselekményektől. Így mára szín zsidó a Kineret vidéke, a legközelebbi arab települések - tőlünk megnyugtató távolságra - a Galilban és a Golán északi csücskében, illetve a határ túloldalán vannak. Az egykori békétlenség nyomai azért lépten-nyomon tettenérhető. Bizonyos területek ma is tele vannak aknákkal, ezek felszedését valamiért nem erőltetik, igaz, amióta itt vagyunk nem is hallottam balesetről. A taposóaknáknál sokkal látványosabb háborús emlékek is körülvesznek minket Ein Gevben. Annyi légópince, bunker és egyéb fedezék van körülöttünk, hogy akár Kis-Albániának is hívhatnák a kibucunkat. A település három sarkában és a kibuc kapujánál jól kiépített, masszív lőállások pihennek, van még néhány rozsdás őrtorony is, de a legszembetűnőbb a kibuc központi részén koncentrálódó, nagyjából kéttucat légoltalmi helyiség. | Száraz puskapor Az esti híradó alapján úgy tűnhet, mintha Izraelben permanens háborús helyzet volna, ez így ebben a formában biztos nem igaz. Mifelénk például béke honol, egy év alatt a legnagyobb izgalmat a légvédelmi szirénák előre bejelentett próbája jelentette. A katonai aktivitás azért tetten érhető a kibuc környezetében. Izrael békeidőben is szárazon tartja a puskaport: A környék útjain megszokott látványt nyújtanak a különböző katonai konvojok és a tankokat szállító kamionok. Naponta kétszer-háromszor harci vagy szállító helikopter kötelékek berregnek át felettünk és mindennapos, hogy a Kineret felett vadászgépek gyakorlatoznak. Ezek olykor olyan alacsonyan húznak el felettünk, hogy a felségjelzés és a lajstromszám is jól kivehető. A legmegdöbbentőbb viszont az volt, amikor egy hatalmas csapatszállító repülőgép siklott le a Golán felől, nagyjából száz-százötven méterrel a fejünk felett. Olykor ENSZ békefenntartókat is látni a kibucban - leginkább az étteremben békésen falatozni. |
Ezek a szebb napokat megélt, műtárgyak mára teljesen elavultak, de szerencsére nincs rájuk szükség, hisz lőtávolban egyetlen arab sincs, az atombombától meg úgyse véd meg semmi. Azt mesélik barátaink, hogy a békésen pusztuló polgári védelmi objektumok újrahasznosítására egyedül a helyi fiatalok tettek kísérletet: egy ideig ott füveztek. Kétségtelenül a lőporfüsthöz képest ez kevésbé életveszélyes, azonban a dolog olyan méreteket öltött, hogy csípte az idősebb kibucnyikok szemét. Így hát lakat került a bunkerekre, ezzel aztán a védelmi jelentőségüknek is végképp lőttek.
Tantaloszi szír kínokHa megnézed például a Google térképét, akkor mind a mai napig apró szaggatott vonalak húzódnak a közvetlenül a Kinneret partjai mentén. Ezek gyakorlatilag a gyarmati idők maradványai - itt volt a Palesztinát és Jordániát ellenőrző Brit Mandátum és a Szíriát és a mai Libanont irányító francia adminisztráció határa. |
Valamiért a briteknek sikerült olyan megállapodást kötniük a franciákkal, amely révén a Kineret teljes vízfelületére igényt tarthattak, sőt a keleti part menti szárazföldi sávban további 10 méter is az angol korona fennhatósága alá tartozott. Vagyis a franciáknak a tóhoz nem volt közvetlen hozzáférésük. Ez csak azért fontos, mert Szíria ennek a levét issza. A francia mandátum területén 1946-ban létrejött Szíria soha nem nyúlt a Közel-kelet legjelentősebb édesvizű taváig, Izrael, amely a brit mandátumterületek helyén 1948 jött létre erre alapozva tart igényt a tó teljes egészére. Miután Izrael 1967-ben visszaszorította a Golán-fennsíkról Szíriát a tényleges határövezet kilométerekkel keletebbre tolódott, az egykori gyarmati határok pedig az úgynevezett demilitarizált övezet körvonalai. (A térképeken látható DMZ rövidítés ezt jelöli.) Bár Izrael annektálta a Golánt és vele a Kineret teljes keleti partvidékét, ezt értelemszerűen a Szírek soha nem ismerték el. Békekötés híján azóta is ENSZ-katonák választják el egymástól a feleket.
RSS Feed