mishpaha
  • Blog
  • Fotó
  • Magunkról
  • GY.I.K.

Géptemető

2/9/2013

6 Comments

 
Ábel igazi kis pasi él-hal az autókért, buszokért és repülőkért. Az ő kedvében akartunk járni, amikor tettünk egy kitérőt Bersheva felé. A város határában található az izraeli légierő múzeuma, ahol a dicső múltnak állítanak emléket.
Picture
Egyszer játszásiból pár órát volt rajtam egyenruha, ennyi bőven elég volt, hogy erősen szorgalmazzam  a felmentésem a sorozáson. Nagyjából ennyire érintett meg a katonaság, apaként viszont már most látszik, hogy nem úszom meg. Ábel fiam korának megfelelően rajong a nagy, mozgó tárgyak iránt, leginkább a repülők mozgatják meg a fantáziáját. Gondoltam bevágódok nála és a hazafias nevelés jegyében ellátogatunk az izraeli légierő múzeumába, ahol a promóciós anyagok szerint százával sorakoznak a kimustrált repülőszerkezetek a millitary fun-ok és a kisfiúk legnagyobb örömére.
Az előbbiek számára valóban ez a földre szállt mennyország, a gyerekek viszont nem biztos, hogy hasra esnek a látottaktól. Ugyan tényleg rengeteg a hadrendből kivont, illetve a különböző háborúkban zsákmányolt repülő, de ha nem érintheted meg, nem mászhatsz rá és nem ülhetsz bele, akkor egy normális gyerek hamar elveszti az érdeklődését a kiállított vasmadarak iránt. És hát Ábel egészséges kétéves, aki a repülők rövid szemrevételezése után a múzeum sarkában felállított játszótéren landolt. Nem, nem a rakétás mászókán, ő a hintában kezdte a pilótakiképzést és reményeim szerint a repülés karrierje itt meg is áll.
Míg a fiam hintában szárnyalt a boldogságtól, nekem volt időm sovány disznó vágtában felderíteni a repülős arzenált. Megmenteném az olvasóinkat a részletes típus ismertetéstől és műszaki leírástól, inkább csak néhány benyomásomat szeretném megosztani a látottak kapcsán.

Légből kapott repülők

Izraelben nagy tiszteletnek örvend a hadsereg, így a légierő is. Az elesett katonákra külön emléknapon tisztelegnek, ami nem csak amolyan kötelezettség, hanem szívből jövő közösségi tett. Úgy általában a fegyveres erőkre, de akár egy-egy fontosabb csatára, ütközetre is emlékművekkel hívják fel a figyelmet. Sok kibucban - így a miénkben is - kimustrált hadifelszerelések jelzik, hogy a honvédelem része a hétköznapoknak. De legalábbis annyi leselejtezett katonai fegyver van, hogy már nem tudják hová tenni. Nálunk egy szebb napokat látott légcsavaros gép parkol, máshová szuperszonikus repülő jutott.
Először is mellbevágó volt, hogy a több hektáros létesítményben nem találkoztam senkivel. Jó, hétköznap délután volt, ráadásul január, de akkor is kicsit nyomasztó volt, hogy egy lélek sem jött velem szembe a légierő büszkeségei között. Mondjuk a látottak alapján érthető is, mert hiába pakoltak ki katonásan vagy száz repülőt, helikoptert, vadászbombázót, drónt, valamint egyéb légvédelmi relikviát, azok csak úgy rozsdásodnak isten szabad ege alatt. Ugyan tisztességesen kitáblázták melyik gép miről nevezetes, de ennyi. Az egykor dollármilliókért beszerzett hadieszközök mellett már nem futja XXI. századi interaktív ismertetőkre. (A tájékoztatás annyira ósdi, hogy e poszt írásakor még a múzeum hivatalos honlapja sem volt elérhető - nyilván az ellenség megtéveszétse végett...)
Kicsit meglepett, hogy a rengeteg izraeli felségjelzésű gép mellett hány einstandolt vadászgépet is felsorakoztattak. Ezen trófeák némiképp hazarepítettek, mert sok közülük a magyar légierő kötelékében is szolgáló szovjet MIG volt. A különböző háborúk során az ellenséges arab országoktól zsákmányolt repülők mellett helyet kaptak azok a szovjet légvédelmi rendszerek is, amiket a fejvesztve menekülő arab katonák a harctereken hagytak. A hidegháború kellős közepén ezek biztos nagy értékkel bírtak, de így, múzeumi tárgyként kiállítva nekem, laikusként kicsit nevetséges szerkezeteknek tűntek. Miközben borzongató a tudat, hogy a Varsói Szerződés kötelékében szolgáló apáinknak ezek segítségével kellett volna móresre tanítania az imperialistákat. Még szerencse, hogy ez az ütközet elmaradt...
Nekem talán az volt a legfurább a múzeumban, hogy a világ élvonalába tartozó izraeli légierő miért nem büszkélkedik el a két legbámulatosabb akciójával, amelyekkel nemzetközi elismerést vívott ki magának. Nem találtam semmit az entebbei akcióról, amelyben a légierő szállítógépei bravúrosan jutottak el Ugandába és vissza (közben pedig végrehajtottak egy nem kevésbé vakmerő túszmentő akciót az izraeli kommandósok). A bevetés annyira nagy szó volt, hogy több változatban is megfilmesítették.
Ugyancsak nem leltem semmit az 1981-es Opera hadműveletről sem, amely során nyolc izraeli gép lebombázta az irakiak átadás előtt álló atomerőművét. Mint, ahogy nem szenteltek egy sarkot sem személyes kedvencemnek, az első izraeli űrhajósnak, Ilan Ramonnak sem, aki épp tíz éve a Columbia katasztrófájában veszett oda, annak előtte pedig az ország egyik legkiválóbb vadászpilótája volt.
Picture
Ez utóbbi hiátus pontosan rávilágít a múzeum koncepcionális hibájára: lényegében kizárólag a fegyverekre helyezi a hangsúlyt és nem az emberekre, akik hajdanán e tárgyakkal az életüket kockáztatták a haza védelmében. Nem vitás tényleg nagyszerű egyben látni ennyi fantasztikus repülőt, de a személyes hőstettek bemutatása nélkül ezek csak áramvonalas fémdarabok, legfeljebb hadiipari relikviák.
A kongó múzeum bejárása során azon gondolkoztam, hogy az elmúlt évtizedekben mennyi pénzt ölt Izrael a közszemlére kihelyezett hadieszközökbe. Most meg a szemünk láttára rozsdásodnak a hajdan milliárdokért beszerzett csúcsgépek, mert pikk-pakk elavultak, vagy a szó szoros értelmében leharcolták őket.
Picture
Nem vagyok galamblelkű pacifista, tudom, hogy a Közel-keleten vagyunk, ahol mindig puskaporos a levegő és, ahol az nyer, aki ütőképesebb hadsereget tart fenn, például ilyen gépekkel kistafírungozva. Ez a sajnálatos valóság. Van, aki ezek láttán elszáll, de úgy látszik én két lábbal a földön járok, mert az egykor rettenthetetlen gépmadarak között csak az enyészetet láttam és a nagy rakás hiábavalóságot. Igazán kár, hogy a vasakban mélyen rejlő hősiesség a múlt ködébe vész.

Kapcsolódó cikkek:

  • Kis-Albánia
  • Vörös kód
  • Férfias játékok
6 Comments
G
2/9/2013 01:52:23 am

Voltam ott vagy 15 évvel ezelőtt, szintén hétköznap, csak nyáron. Akkor egyébként volt egy Apache vagy Cobra, ami úgy állt ott mintha kiállítási tárgy lenne de elrepült. Az egyetlen gép, ami fedett részen állt Weizman a fekete Spitfire-je volt.
Sajnálom, hogy nem csinálják meg normálisra, mert vannak jó példák a világon érdekes repülőmúzeumra is, ráadásul Jeruzsálemben is van jó, interaktív múzeum (20 éve már volt).
Azért repülőhöz értő szemmel van ott érdekesség, pl a Lavi, és ráadásul a mellette lévő bázis aktív, tehát sokszor van élő repülés is.

Reply
konok
2/12/2013 02:39:12 am

Ezt a bejegyzest szerintem erdemes lenne az erintettekkel is megosztani, hatha a negy eves fiad mar tobb izgalmasat is talalna a hintan kivul...

Reply
szerző
2/12/2013 02:51:42 am

A fiamnak - aki csak két éves múlt - szerintem a korához mérten még érdekes is volt a hely. Kár, hogy csak két valódi gépbe lehetett bemenni és két imitált légijármű fülkéjébe beülni - de ez az ő korában még akár elégséges is volna. Az igazi baj akkor van, ha felnőttként nézed a múzeumot, mert látod, hogy egy avitt, elhibázott koncepcióra épülő park.

Reply
d
2/16/2013 04:16:10 am

Az előző konok (nevű) kommentelő gondolom, arra célzott, hogy ha most megosztod az érintettekkel is a benyomásod, akkor talán két év múlva - az akkor már négy éves fiadnak - is több izgalom jut a hintán kívül... Hiszen, ha - tegyük fel - azonnal megfontolják a kritikát, azért az tényleg beletelik egy kis időbe, amíg meg is valósul bármi változás is...

Egyébként nekem hasonló élményem volt a Mini Israellel kapcsolatban nem rég, hogy az, amikor pár éve megnyílt, biztos tök nagy szám lehetett, és látszik is a jó koncepció, viszont olyan szinten szét van rohadva minden, hogy szégyen és gyalázat... Kicsit olyan érzés volt ott járni december végén (bár akkor ott legalább voltak emberek, még ha nem is tömeg, de akadtak még látogatók, plusz végül is film is van, sőt, kapásból 3D... :D), mintha kb. atomtámadás után néznénk a nyomokat, hogy mi maradt egy egykori múzeumból, szinte minden letörve, festékek lekopva, szétesve, amolyan merülő elemes zenékkel, nagyon kínos volt...

Reply
szerző
2/16/2013 03:43:19 pm

Nekem is kicsit az a benyomásom az izraeli turista attrakciókkal kapcsolatban, mint neked. Egykor fényesen csillogó volt sok, a maga korukban még modernnek is számítottak. De az elmaradt karbantartások és fejlesztések hiányában mára inkább gagyiba csúsztak át. Nekem erre az iskolapélda a tel avivi diaszpóra múzeum, ami 20 éve, amikor először ott voltam lenyűgözött, de ma már a kattogó diavetítők inkább szánalmasak. Semmit sem fejlesztettek, semmit sem gondoltak újra a kiállításon. De úgy tudom, hogy most már kalapoznak az új múzeumra.

Reply
Dr.Berkes Sarolta link
7/29/2014 09:03:10 am

Örülök a blogotoknak! Látom valós kérdéseket vettek fel! De ne higyjétek, hogy Magyarországon erősebb antiszemitizmus lenne, mint a környező államokban! Nekem személy szerint nagyon kedves Izraelben élő barátaim vannak, és életem nagy boldogsága lenne, ha végre OTT ÉLVE LÁTNÁLAK BENNETEKET!! Na és végre a szedett-vedett muszlim világ MÉLTÓZTATNA....egyáltalán TUDOMÁSUL VENNI, és hivatalosan elismerni a világ egyik legrégibb népének HAZÁJÁT: IZRAELT

Reply



Leave a Reply.

    Mottó

    Budapestről indultunk,
    Ein Gevben kötöttünk ki.

    A szerző ajánlja


    Géptemető
    Jeruzsálem falai
    Időzavar

    Gyászmenet
    Vörös kód
    Kineret 2. - Halhatatlan és haltalan halászok
    Áradat 1.
    És mégis mozog a föld!
    Barca békemisszó 1.
    Erotikus fröcsögés
    Miért éppen Izrael?

    Legfrissebbek


    14940
    Tárgytalanul
    Órvosi eset 9. - Számtalan kaland
    20 éve Izrael-fertőzésben
    Csendes veszteségeink
    Hétköznapok a hátországban
    Az alagút vége
    Haverilag 7. - A leghosszabb 30 másodperc
    Biztonsági jelentés
    És erről van lövésed?
    Haverilag 6. - Szomszédom a Hamasz
    Mondiál a kibucban
    Kitáblázva
    Haverilag 5. - Csakazért is zsidónak lenni...
    Akko és most
    Gyümölcskosár
    Hiába imádkoztunk, de a remény hal meg utoljára
    Guruló generációk
    Nemzeti példa és tragédia
    Vak pali
    Orvosi esetek 8. - A száguldó doki
    Könyvajánló
    Szedd magad az aknamező szélén
    Oroszlánkirálynő
    Fontos közlemény
    Ünnepsoroló 22. - Nyerő tánc
    Amikor apa vér ciki
    Nyerő rókalányok
    Blog menü
    Turista hullám
    Békésen esik
    3 év


    Visszatekintő

    Halhatatlan és haltalan halászok
    Picture
    Nem vagyok valami jártas az Újszövetségben, de az köztudomású, hogy Jézus számtalan cselekedete kötődik a Kinerethez és környékéhez. Ezekről sok helyütt lehet olvasni, mint ahogy arról is, hogy tanítványai közül legalább négy a tavon dolgozó halászok közül került ki. Az ő kései utódaik a jó fogás reményében manapság Ein Gevből hajóznak ki. Blogunkat örvendetesen sok keresztény barátunk is követi, húsvét alkalmából elsősorban nekik szeretnénk kedveskedni a kinereti halászatról szóló posztunkkal.

    Archív

    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013
    September 2013
    August 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    April 2013
    March 2013
    February 2013
    January 2013
    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012
    December 2011
    November 2011
    October 2011
    September 2011
    August 2011
    July 2011
    June 2011
    May 2011

    Kategóriák

    All
    Beilleszkedés
    Biztonság
    Biztonság
    Előkészület
    Előkészület
    Haverilag
    Hétköznapok
    Hétköznapok
    Időjárás
    Időjárás
    Kocsi Mesék
    Környék
    Környék
    Közélet
    Közélet
    Közlekedés
    Közlekedés
    Neumann Gábor
    Orvosi Esetek
    Otthonunk
    Sport
    Személyes
    Személyes
    Szokások
    Szokások
    Szolgálati Közlemény
    Szolgálati Közlemény
    Tanulás
    Tanulás
    ünnepsoroló
    ünnepsoroló
    Utazás
    Utazás

    Picture

    RSS Feed


Ez a Kramer-Nagy család blogja ©