Sokan nyaggattak minket, hogy írjunk az izraeli árakról. Szándékosan kerültük ezt a témát, mert a magyar és izraeli árszínvonal bárminemű összehasonlítása félrevezető és csak látszólag ad objektív képet arról milyen az élet itt. Legfeljebb az arányok és tendenciák lehetnek mérvadóak. Az első részben ezt tárgyaljuk, a következőben inkább a konkrét árak kerülnek terítékre
Nem kell a statisztikákban elmerülni ahhoz, hogy megállapítsuk: Izrael a világ egyik legdrágább országa. Ez riasztóan hangzik, és az is. A képet azért árnyalja, hogy általánosságban a fizetések is magasabbak, mint Magyarországon. Persze azért nagy a szórás - a központi területeken (Jeruzsálem-Tel Aviv-Haifa háromszögben) magasabbak az átlag bérek, a periférián viszont annak is örülnek, hogy ha akad egyáltalán munka (a minimál órabér 23 shekel, a minimálbér kicsivel több 4000 shekelnél).
| Az árakban is megfigyelhető regionális szóródás. Úgy általában minden fogyasztási cikk drágább a központi területen, mint azon kívül. | Árfolyam1 shekel = 54,8 Ft, de volt 53 és 61 is az elmúlt 16 hónap során. |
De csak úgy, mint otthon a falusi (kibucos) kisboltokban is drágábban vásárolhatunk be, mintha a közeli nagyváros szupermarketjében intéznénk a bevásárlást. További ártorzító tényezők az akciók, illetve egyéb vásárlásélénkítő kedvezmények, amelyek errefelé eggyel rafkósabbak, mint otthon (lásd Jes laha moadon? c. keretes írást).
Kettő tízért, ha a mi kártyánkat használod a fizetésnél
Fontos megjegyezni, hogy Izraelben mindenért fizetni kell. Ez elvileg otthon is így van, de ha jól megnézzük, hogy milyen állami szolgáltatásokat veszünk igénybe és miért fizetünk láthatjuk, hogy bizony sok ingyen "jár" vagy jelképes összegért vesztegetik. Nézzünk néhány példát: Izraelben alapesetben fizetős a bölcsőde és az óvoda, pontosabban ebben most van némi változás, de minket a kibucban ez sajnos nem érint. A városi, önkormányzati fenntartású óvodák délután egyig ingyenesek, utána viszont csengetni kell a felügyeletért. Kell-e mondanunk, hogy a városi gyerekmegőrző és a kibucos óvoda között fényévnyi a távolság, igaz ennek megkérik az árát. Mi a két gyerek után összesen 3125 shekelt fizetünk havonta, ami a magánóvodák áraival nagyjából megegyezik.
| A másik jelentős kiadási tétel az egészség-biztosítás. Otthon az egészségügyi ellátás jobbára ingyenes, ha fizetjük a TB-járulékot, itt több szintű a biztosítási rendszer, aminek függvénye, hogy mennyit fizetsz, ha valamilyen kezelésre szorulsz. Ezek olyan tételek, amik adott esetben súlyos terhet jelentenek a családi kasszának. Ha ezt elfelejtjük megemlíteni, akkor végképp értelmezhetetlen mondjuk a kenyér árának az összehasonlítása, mert nem mutatja meg az átlagos vásárlói kosár valós összetételét. És ha már vásárlói kosár, akkor érdemes volna kitérni az adórendszerekre is. Ez ugyan nagyon elvinne és nem is a mi terepünk, de nem mindegy, hogy az állam mennyi pénzt hagy a polgárainál. Példaként csak annyi, hogy míg Magyarországon 27 százalékos az ÁFA, addig Izraelben az általános forgalmi adót most emelték 16-ról 17-re és már ez is kiverte a biztosítékot… Mi, mint új bevándorlók az első években nem fizetünk személyi jövedelemadót, ami fontos állami mankó, viszont fizetni kell egyből az arnónát (települési adó), ennek mértéke településenként különböző (nálunk 150 shekel havonta). |
Izraelben általános, hogy az emberek bérelt lakásokban élnek, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy lakást vegyenek. Az elszabadult ingatlanárak természetesen a bérleti díjakon is lecsapódnak, amit tovább befolyásol a bérlemény lokációja. Tel Avivban, a mi egyébként nem túl nagy lakásunkért elkérnének havi 4-6000 shekelt is. Itt, a mindentől távoli kibucban jelenleg 1800 shekel a bérleti díj (kezdetben csak 1350-at fizettünk, mert a kibuc ezzel segíti az új bevándorlók letelepedését). A lakhatási költség minden család számára jelentős tétel, még azoknak is, akik megengedhetik maguknak, hogy ingatlant vegyenek, nekik a banki törlesztőrészleteket kell hónapról hónapra kicsengetni. Igaz, itt tényleg kedvezményes a hitel és a kamatok sem szabadultak el, mint otthon.
Mint az a fentiekből látszik, a lakossági terhek Izraelben sem alacsonyak. Ez komoly szociális feszültségeket eredményezett, amely elérte az itteni középosztályt is. Mi is beszámoltunk a tavaly nyári országos szociális demonstrációkról. Milliós tömeg követelte az árrendszer átalakítását, a szociális rendszerek megerősítését, valamint a lakhatási helyzet javítását. Történt néhány kormányzati kirakat lépés, de az árak azóta is sunyin emelkednek.
| Erre jó példa a benzin ára - amikor megérkeztünk 6.8 shekelt fizettünk egy liter 95-ös benzinért, most 8.25 körül. Ez az áremelkedés végig hullámzik az egész gazdaságon, megjelenik minden termékben és szolgáltatásban. Miközben takarékoskodni sem nagyon éri meg, mert a bankbetétekért alig fizetnek kamatot, ha van valamicske spórolt pénzed azt vagy befekteted, vagy előbb utóbb feléled. |  Torony magas benzin árak |
RSS Feed