Szombaton tartjuk az újszülött egyházi névadó ceremóniáját a Frankelben. Ekkor hirdetik ki a közösségnek a gyermek zsidó nevét és hangzik fel az áldás, ami a hagyomány szerint elkíséri élete végéig.
A fene se gondolta, hogy az igazán nehéz szülés a névadás lesz. Ahogy Zsófi gömbölyödött, mindenki azt tudakolta, hogy hogy fogják hívni majd a babát. Kezdetben még érthető volt, hogy széttártuk a kezünk, de ahogy közeledett a "céldátum" senki sem akarta elhinni, hogy nem tudjuk. A hitetlenkedőknek mindannyiszor elmondtuk, hogy öt-hat névre szűkítettük a listánkat.
| A névsornál csak az igényeink voltak hosszabbak. Néhány technikai megkötésen túl, például lehetőleg rövid legyen, ne legyen becézett alakja és héberül és magyarul is nagyjából ugyanúgy ejtsük, elsősorban Ószövetségi névben gondolkodunk. | „Adja az Isten, hogy a nő, aki a házadba jött, olyan legyen, mint Ráchel és Lea, akik együtt építették Izrael házát…" |
De a Biblia amilyen gazdag férfi vonalon, olyan szegényes használható női megszólításokban. A Ráchelt ugye már kilőttük, maradt az ősanyák közül Sára és Lea, szóba került még Mirjam.
Aztán az is felmerült, hogy ha már Izraelben élünk, akkor valami "újhéber" nevet adjunk a gyereknek. Én a hangzása miatt Yael nevet favorizáltam, amit Zsófi kategorikusan elutasította. Hiába győzködtem hónapokon át, hogy zeneileg a Ráchel, Ábel után a Yael következne, és különben is milyen jól passzolna a vezetéknevükhöz, de ő hajthatatlan maradt.
| Kissé kétségbeesetten fordultunk rá az utolsó hétre, mert még mindig nem volt konszenzusos neve a gyereknek, olyannyira nem, hogy még az utolsó napokban is felmerültek újabb és újabb elnevezések. | Könnyes Lea Ha szeretnétek megismerni Lea bibliai történetét, akkor a figyelmetekbe ajánlom Naftali Krausz írását. |
Végül abban maradtunk, hogy most már megvárjuk a névadással az érintettet - mondván, ha már meglátjuk, biztos megvilágosodunk a nevét illetően.
Igen ám, de a magyar kórházi gyakorlat kissé felülírta az elképzeléseinket. Történt, hogy amikor Zsófi befeküdt a kórházba, jött a nővér, hogy akkor diktáljon be egy lány nevet és minden eshetőségre egy fiút is (mondván az ultrahangos is tévedhet). Az értetlenkedő kismamát rögtön megnyugtatta az ápolónő, hogy "Pánikra semmi ok! Ez csak adminisztrációs okokból fontos, az anyakönyvezésig simán változtattathatunk".
Több mint névadó  Lányok esetében nem tú látványos a zsidó névadó. A szombati istentisztelet keretében, Tóra olvasáshoz kapcsolódóan hangzik el a név kihirdetése. Ami a közösség részéről inkább egy formális aktus, mintsem attraktív ceremónia, legalábbis egy brit milához vagy egy keresztény keresztelőkhöz képest biztos nem az. Ilyenkor a Tórához szólítják az apát és megáldják a kislányt. Én ezt több szempontból sem tehetem, így Leára az áldást Kovács Tibor bácsi fogja mondani, aki már Ráchelnél is láthatólag bevált. A 90 éves Holocaust túlélő felkérése tiszteletadás és egyben szimbolikus gesztus is. A zsidó nép túlélésének a jelképe, hogy azok után, amin egykor keresztül ment most ott bábáskodhat egy zsidó gyermek közösségbe fogadásánál. | Zsófi kénytelen kelletlen Sára nevet mondta be, ami benne volt a top ötben, de egyikőnk sem volt meggyőződve róla, hogy "igen, ez az!". Jött a szülés, majd rögtön azután, hogy kezembe kaptam a még "gőzőlgő" babát nekem szegezték a kérdést, hogy akkor hogy is hívják, mert névtelenül nem tudják a számítógépbe regisztrálni a jövevényt. Hiába, na. Rend a lelke mindennek, a töketlen szülőknek is meg kell értenie, hogy az adatszolgáltatás mindenek felett áll, főleg ha TB támogatásról van szó. Én meg lányos zavaromban maradtam a Sáránál, de kézzel-lábbal próbáltam jelezni, hogy ez csak az újszülött munkacíme, amúgy ha valami, akkor csak a vezetékneve biztos: Kramer-Nagy, kőtőjellel, mert azt törvény adja verdiktbe. Persze mire a géphez ért az éjszakás nővér, már felejtős volt a kötőjel és szimplán Nagy Sárárára redukálta az újszülött nevét, ami sehogy sem stimmelt. De mindez a születést követő első órában elhanyagolható apróság volt a szememben. Hisz kit érdekel, hogy hogy hívják?! A lényeg, hogy végre ringathatom és egészséges a csöppség. |
Ugye, hogy Lea?
Másnap aztán bejelentettem Zsófinak, hogy a lányommal eltöltött felejthetetlen hajnali légyott után részemről befejeződött a név casting, mostantól Leának tekintem a közös gyermekünk. Zsófi tiltakozás nélkül tudomásul vette, hogy férfias döntést hoztam, mondván Ábel esetében neki volt megvilágosodása (így lett ő Jichak, de ez egy másik történet).
Szóval így esett meg, hogy Lea egy napon át Sára volt, és amilyen slampos a magyar egészségügy, lehet hogy még mindig kering olyan lelet a rendszerben, ami Nagy Sáraként jegyzi Kramer-Nagy Leát. De legyen ez már a kórház és a TB problémája, elvégre nekünk sikerült nevén nevezni a gyereket - igaz, az utolsó utáni pillanatban.
RSS Feed