A jelenleg Tel Avivban élő András blogunkon megjelenő posztjában azzal játszik el, hogy hol virtuálisan vendégeskedik blogunkon, hol valódi látogatóként jár nálunk, Észak-Izraelben. Ezt csak azért jegyzem meg így a bevezetőben, mert talán elsőre nem nyilvánvaló, hogy miért él különböző formában az "északon" fordulattal.
Vendégségben északon
Ami mégis közös bennünk, az talán a háttér. Ákost, ha jól emlékszem a Somer kapcsán ismertem meg. Amikor 2003-ban a „vének tanácsa” meghívott a cionista ifjúsági szervezetve madrichnak, hatalmas megtiszteltetés volt kívülről bekerülni a csapatba. Szóval, bármennyi híradót, dokumentumfilmet láttunk, olvastunk az izraeli valóságról, szemeink előtt azért ott lebegett a budapesti kenek kék-fehér atmoszférája. Bár személy szerint nekem sosem adatott meg, hogy magamra öltsem a sötétkék someres hulcát, lélekben ott viseltük mindannyian ezt az Izraelhez kötődő ruhadarabot. „Aki egyszer Someres lesz, örökké az marad.” – hirdette a molinó egy jubileum alkalmával a Dohány utcai klub emeletre vezető lépcsője mellett. Vajon egy év után is someres marad a tavaszi és őszi táborokon, a közös zászlófelvonásokon és Hatikva énekléseken felnövekvő ifjonc?
Itt vagyok hát északon, szorítok, hogy Zsófi összehozzon mindent, ami az izraeli orvosláshoz szükséges, a gyerekek beilleszkedjenek a kibuci óvoda világába, Ákosból híres fotós váljon nem csak a kis településen. Izgalommal követem a frissen vett autó történetét, a Holokauszt áldozatául esett kisfiú ügyében, a Yad Vashem plakátja alapján indított nyomozását.
A szomszédban laknak, hiszen Izrael kis ország, igaz személyesen csak egyszer találkoztunk, Tuval kibucban, amikor meglátogatták a szarvasi korcsoportvezetői szeminárium résztvevőit az egyik délelőttön. Mindezek ellenére Ákos azok közé a blogomban oly sokszor emlegetett ismerősök közé tartozik, akivel, ha négy-öt év után futnánk össze a világ bármely pontján, a beszélgetésünket ott folytatnánk, ahol a múltkor abbahagytuk.
Névjegy:
Dr. Paszternák András Dunaszerdahelyen született, 18 éves koráig Komáromban élt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett vegyész; az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetemen liturgiatörténeti előadó diplomát. A szarvasi Lauder/Joint tábor és rövid ideig a Hasomer Hacair ifjúsági vezetője. Doktoranduszi éveit az MTA Kémiai Kutatóközpontjában töltötte, jelenleg Izraelben, a Bar-Ilan Egyetem Kémiai Tanszékén kutat. Szentföldi élményeiről Posztdok Napló címmel vezet blogot a www.kispaszti.com oldalon.